Június óta már 120 bázisponttal emelte meg az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, azonban a forint nem tud érdemben erősödni. Sőt, a napokban féléves mélypontra gyengült a magyar deviza az euróval szemben, a jegybanki szigorítás mellett is lassan a történelmi mélypont fenyeget 370 közelében. De mi történt a piacon, ami miatt hirtelen a forint ellen fordult a hangulat?
„Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcsesség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje. A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlatívuszokban szabadott beszélni.”
(Charles Dickens: Két város regénye)
Az év végén távozik a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann a német jegybank éléről. A jegybankelnöknek az európai tapering-folyamat elindítása lehet az utolsó lépése az EKB kormányzótanácsának tagjaként.
A jelenlegi pályát egy maratoni futáshoz hasonlítanám, minden pályaszakaszt olyan sebességgel kell megfutni, hogy képesek legyünk végig érni a pályán. Ebben a szakaszban 15 bázispontos tempóban haladunk előre, a következő előrejelzést majd decemberben készítjük, amikor megint átfogóan értékeljük a teljes makrogazdasági képet és döntünk a következő időszakról – mondta a Portfolionak adott villáminterjúban Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Budapest Economic Forum konferencián tartott beszéde után.
Hosszú lesz az út, addig megyünk, amíg szükséges. A monetáris szigorítás 2022-ben is folytatódik – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntést követően a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. A Monetáris Tanács tagja kiemelte, hogy szeptemberhez képest az inflációt illetően a felfelé mutató kockázatok erősödtek, nagyrészt az energiaárak emelkedése miatt lehet a vártnál magasabb az áremelkedési ütem.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a korábbihoz képest valamelyest héjább hangvételű üzeneteket fogalmazott meg a kamatdöntés utáni közleményében, azonban ezek mindössze halvány utalások. Tartósabb inflációs kockázatokat hangsúlyoznak, és havi kamatemeléseket vetítenek előre, ez összhangban van az elemzői várakozásokkal. A közleményből viszont kikerült a "kisebb lépésközökkel történő" kamatemelési ütem, ami akár azt is sugallhatja, hogy az MNB visszatérhet ahhoz a gyorsabb szigorítási tempóhoz, amit nyáron folytattak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,8%-ra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A kamatfolyosó két szélét (egynapos betét és hitel) ugyanilyen mértékben változtatta az MNB. A döntés megfelelt a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak. A rövid távú kérdés az, miként érétkeli a piac, hogy a tartósan gyenge forintárfolyam és a kilencéves csúcsra emelkedő infláció közepette a jegybank a nyári 30 bázispontos emelések után áttért a 15-ös ütemre. Előre tekintve pedig az a kérdés, hogy mikorra tér vissza az infláció a jegybak 2-4%-os toleranciasávjába. A 15 órakor megjelenő közlemény tartalma kulcskérdés lesz, hiszen az elmúlt hetek folyamatai inkább a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősítették. A befektetők nem várták meg a közleményt: a döntésre gyengült a forint.
A jogállamisági mechanizmus elindulása miatt a viták Magyarországgal és Lengyelországgal hosszú hónapokig fennmaradhatnak, és Magyarország akár 2022 második feléig is EU-s források nélkül maradhat - mondták közgazdászok a Portfolio makrogazdasági konferenciáján. A szakemberek szerint ez ugyanakkor nem fogja jelentős mértékben rontani a magyar gazdasági kilátásokat. A közgazdászok a forint és az infláció kilátásairól is beszéltek: szerintük a jegybankoknak a régióban hosszabb ideig fenn kell majd tartaniuk a kamatemelési ciklust, mint ahogy azt most tervezik.
Jelenleg van egy divergencia a monetáris és a fiskális politika között, ez hosszútávon fenntarthatatlan – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a jegybank csak „félig szigorít”, az infláció pedig fennmaradhat a következő másfél évben.
Ha hiszünk az MNB Monetáris Tanácsának, akkor kedden szinte borítékolható az újabb 15 bázispontos kamatemelés. Szeptemberben ugyanis meglepte a piacot a jegybank, hogy a vártnál kisebbet emelt a kamaton, ugyanakkor jelezte, hogy a szigorítási ütem irányadó lesz a következő hónapokra nézve. Az egyetlen bizonytalanság most az, hogy azóta megjelent egy vártnál magasabb szeptemberi inflációs adat, a forint pedig nem tud eltávolodni a 360-as lélektani szinttől az erősödésben. Éppen ezért most az a kérdés, hogy tartja magát az egy hónappal ezelőtti kommunikációhoz az MNB vagy ismét erőteljesebb szigorítással üzen majd a befektetőknek.
Jövő kedden ismét kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa, majd nem sokkal a döntés után a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján ad elő Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
A kamatokról döntő monetáris testület három tagját elbocsátotta Recep Tayyip Erdogan török elnök, majd két tagot kinevezett a helyükre – jelent meg a hivatalos közlönyben. A hír hallatán a líra új történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben.
Váratlanul megemelte az alapkamatot Szingapúr csütörtökön – írja a CNBC. A gazdaság kirobbanó formában van, a harmadik negyedévben 6,5 százalékkal növekedett, jórészt ez indokolta a lépést.
Az első félévben mindössze 8,8 milliárd forintos profitot ért el az MNB, ennél alacsonyabb a nyeresége utoljára 2017 második felében volt, ilyen rossz első féléve pedig tíz éve nem volt a jegybanknak – derül ki a most közzétett féléves jelentésből. Szinte minden lényeges eredménysoron rontott az MNB tavalyhoz képest, a devizaváltásból származó nyereség is jelentősen visszaesett, de még így is az hozott szinte csak profitot. Az utóbbi évek folyamatos tranzakciói után ma már egy 340-ig erősödő forint is kellemetlen lenne a nyereség szempontjából.
Az elmúlt 10-20 évben a globalizáció, az innováció és az adócsökkentések is erőteljes árleszorító hatással bírtak, és közrejátszottak abban, hogy az amerikai fogyasztói árindex alacsonyan, a Fed által megcélzott szint alatt maradt, a Fed pedig deflációtól félve tartósan rendkívül laza monetáris politikát folytatott. Viszont az infláció és a defláció felületes értelmezése következtében a jegybanki inflációs célkövetési rendszer fals jelzésekre támaszkodik, és a Fed ezen fals jelzések alapján próbál meg helyes döntéseket hozni. Bár korábban volt példa indokolatlanul durva kamatemelésekre is, az elmúlt 10 évben ezek a fals jelzések elsősorban fölös pénz teremtését, azaz pénznyomtatást eredményeztek. A pénznyomtatás következtében nagyon egészségtelen pénzügyi ösztönzőrendszer alakult ki extrém olcsó hitelekkel és negatív kötvényhozamokkal, az eszközárinfláció - valamint a fel nem ismert fogyasztói infláció - következtében pedig súlyosbodott a társadalom vagyoni és életszínvonalbeli kettészakadása.
Két és fél éves csúcsra gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme Törökországban szeptemberben.
Előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a magyar hosszú hozamok jelentős emelkedése, ha az MNB folytatja az állampapír-vásárlási programjának leépítését – emelték ki legújabb elemzésükben az UniCredit Bank szakértői. Az elemzők szerint az idei 7 százalék körüli tempó után 2022-ben is 5,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, a jegybank pedig a jövő év végére 2,5 százalékra emelheti a kamatot.
Erdogan török elnök ezer új piac felállítását rendelte el országszerte, hogy így biztosítson megfelelő árú fogyasztási termékeket egy közel 20%-os éves infláció mellett, amiről szerinte egyébként a boltok tehetnek – számol be a hírről a Reuters.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke héja hangvételű üzeneteket küldött a piacnak, amelyre a forint erősödéssel reagált a vezető devizákkal szemben.
Egy hónapja még azt írhattuk, hogy augusztusban a világ legnagyobb erősödést produkáló devizája volt a forint. Szeptemberben aztán meglett ennek a böjtje is, csak a török líra gyengült nagyobbat a dollárral szemben azt követően, hogy meglepetésre kamatot vágtak. Ezzel szemben az MNB folyamatosan szigorít, de a jelek szerint ez sem elég a forint gyengülésének megfékezéséhez.
Érkezik a lopásbiztos megoldás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Több mint 50-et számoltak fel.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
